Kezdjük a bannerrel.
Rajzolni se szabad kézzel, se digitális formában nem tudok. Darwin és a csimpánz fejét képről rajzoltam át. A többi elem igényessége is úgyszintén szemétbe való, ahogy a kép jobb alsó sarkában is látható, hogy a banner ki van dobva a szemétbe. Tény, hogy valami újrahasznosításos szemetes kellett volna, ám talán a pet palack és banánhéj mindenkinek lejön, hogy az egy szemetes. Mindig is utáltam a mire gondolt a költő dolgot, főleg mikor felelet vagy dolgozatnál ezt tudnunk kellett volna. Csak a költő tudja, akkor meg miért kell nekünk x-y elgondolását 100%-ban visszaadni, mintha a költő azt gondolta volna? Szóval lássuk mire gondolt a művészetek terén analfabéta képet elkövető énem.
„Return to Monke” a ma már sajnos ritka értelmes mémek egyike, pontosabban egész mém kategóriának is nevezhetnénk. Alapja, hogy mi emberek térjünk vissza az emberiségből a majomságba. (Azt hagyjuk, hogy eleve majmok vagyunk.) Oka, hogy az emberiségben élni nem ad szabadságot, korlátozottak vagyunk és simán erdőben, ugrándozva, ragadozók ellenére is jobb és gondtalanabb életünk lenne.
Charles Darwint korában gúnyolták elmélete miatt, mely tény és való számos pontban kiegészítésre szorult és szorul, nagyrészt akkori tudományos ismeretek maihoz mérten bőséges hiánya miatt. Ebből a majmos gúnyolásból jött az ötlet, hogy egy majom őt oktassa a „Return to Monke” mém alapján.
Kereszten egy „raptor” van, a raptor Jézus mém miatt, csak éppen nem a Jurassic Park féle nem valós raptor. Mondhatjuk szimbolikának is a vallásra, hogy a vallás legyen reális, nem pedig egy saját igényeinknek torzított akármi, ahogy a Jurassic Park és World filmekben is erőteljesen eltorzítják a valóságot. Teszem fel mai kereszténység nem az, amit annak idején Jézus prédikált, a Biblia ki tudja hány átíráson esett át. De akkor mi legyen a reális vallás? Nos olyan, mint a reális dinoszaurusz, néhány speciális kivételt leszámítva nem fogjuk megtudni milyenek voltak a (nem madár) dinoszauruszok, viszont annyi ismeretünk van, hogy pl. tudjuk azt a Jurassic filmekben látottak nagyon tévesek.
Táblán látható, hogy egy ember kidobja a kommunizmust, egész tábla nem látszódik, fölötte pl. egy ember a nácizmust dobhatja ki. Lényeg, a különböző szélsőséges vagy nem is feltétlen szélsőséges eszmék egymást nem tűrik meg, elpusztítanák stb.. Ezért a tanár rámutat arra, hogy egy majom, kidobja magát az embert. Ismét vissza a majomsághoz, illetve szimbolikája, hogy a jelenlegi társadalom, ahogy van az rossz és nem ebben kell helyezkedni, hanem ki kell lépni belőle, ki kell dobni lényegébe.
SpongeBob formájú szivacs csak sima húsvéti tojás.
Kukáról bevezetőben volt szó, önkritika, hogy a banner enyhén szólva is hulladék.
Tanári asztalra kitűzött rajzok:
Waptia-t (kihalt rákszerű tengeri állat a karbonból) felfal egy olajos hordó. Kőolaj általánosságban kis termetű (planktonikus) tengeri élőlényekből van, nem pedig nagy termetű szárazföldiekből, bár keveredhet bele. Nagyon erősen eltorzítva a koton, amit felhúzunk az egy bébi Stegosaurus. Jó belegondolni? Technológiánkra és arra épülő jelenlegi kultúránk kőolajszármazékokon alapszik nagyrészt, így nevezhetnénk az egészet nekrotechnológiának/nekrokultúrának is? Pazaroljuk a kőolajat, környezetszennyező, de eredete miatt még hullagyalázónak lehetne nevezni minket.
Második rajz csak egy rajz, nincs jelentősége.
Evolucionisták egy szimbóluma a lábakkal rendelkező sugarasúszójú hal, ez van áthúzva. Egyesek ezt vallástagadás/vallásellenes jelképként használják. A helyzet, hogy a szárazföldi állatok (Tetrapoda) az izmosúszójú halakból származnak. Tehát a szimbólum téves. Maga az elképzelés jó lenne, ha mondjuk egy bojtosúszójúnak raknak lábakat. (így is erősen ferdítene azért) Ez alatt pedig egy erősen stilizált korai kétéltű van kipipálva, inkább lábszerű, mint uszonyszerű végtagokkal. Legfontosabb mégis a két kép közt a farok eltérése. Szimbolika az, hogy rendben, hogy te "valami" mellett kiállsz akár még mások fele intoleránsan is, ellenben nincs a saját "valamidről" tudásod, szimbolikád/érveid hibásak, ráadásul még a te saját "valamid" alapján is, amit te vallasz.
Negyedik a pénz áthúzva és banán kipipálva. Pénzzel nem tudsz jól lakni, banánnal igen. Valódi értéke nincs a pénznek, csak szimbolikus, hogy megkönnyítse az értékek cseréjét. De felfogható alapjövedelem szimbolikájaként is, tehát mindenkinek joga van az élethez. Mai fejlett társadalmunkban technikailag fizetned kell, hogy élj.
Darwin mögött sávosan egyre sötétebb van, a tanár majom mögötti terem festése zöld és növények vannak. Szerintem egyértelmű, hogy amit az ember képvisel az rossz, üres, pusztító és más jelzők. A majomé pedig az élet.
Az egész kép nem azt mondja, hogy az jó, ha visszamegyünk fára ugrálni. Nem, révén a majom tanteremben oktatja Darwint. A szemléletváltás a lényeg, a technológiát, a modern vívmányokat nem kell elvetnünk, csak az alapjaiban hibás élet és világszemléletünket.
Banner összességében azt mutatja, hogy ami modern (pl. mémek) nem feltétlenül rosszak. Ellenben élet és világszemléletünk hibás, újra van szükség. Darwin jelenléte, oktatása és a keresztre feszített „tudományosan hiteles Raptor Jézus” összességében az, hogy világról alkotott képünk erősen hiányos, sokak által ellentétes dolgoknak tartott dolgok (vallás, evolúció) összeférnek, csak helyén kell kezelni őket.
Honnan a név?
Az ember egy állatfaj a sokból. Rengetegen nem képesek megérteni, hogy mi emberek állatok vagyunk, ahogy egy makákó, kivi, agáma vagy épp korral. Ha egy gorilla csak állat, ember pedig nem, akkor mik azok a különbségek melyek miatt az ember már másik olyan nagy méretű rendszertani egységet alkot egymaga, mint az állatok, növények, gombák? Mik ezek a tulajdonságok? Biológiai nincsen. Tehát biológiai így tudományos értelemben állatok vagyunk. Marad a szellemi és spirituális sík. Mivel a tudomány fősodra elutasítja a spiritualizmust így pl. olyan dolgokat, hogy a macskák látják a szellemeket (ahogy elvben még az ember csecsemők is) hanyagolom. Ellenben remélem mindenki tud arról, hogy az afrikai elefántoknál van valamiféle temetkezési szertartás sőt fajtársaik maradványainál amolyan megemlékezést tartanak. Természetesen ezt próbálják cáfolni. A gond ott jön, hogy embert is tudnak gyászolni. Maradhat a szellemi sík, amit én most értelmi képességekként kezelnék. (Mert a spirituális és szellemi akár szinonima is lehetne… igen. Ez van, mikor több értelme van valaminek.) Szóval csak annyi, hogy Koko. Tény, hogy a 70-90 IQ-ja 1-5 éves gyerekeknél használt metódus alapján lett mérve. (Vagy 75-95, vagy 85-95… szóval emberi mércével bőven mérhető.) Ellenben vannak országok ahol a súlyosan értelmi fogyatékos embereknek is van szavazati joga, legfeljebb a gondviselő szavaz. Ha súlyosan értelmi fogyatékos ember az emberi jogokkal rendelkezik, akkor ez a gorilla mért nem rendelkezhetett ezekkel? Jelbeszéddel tudott kommunikálni és voltak olyan gondolatai melyeket nem tulajdonítunk „állatoknak”. Vannak dolgok miket jobban meglátott, mint szavazásra jogosult némely fajtársunk. Itt lezárnám az ember nem állat téma boncolgatását, lesz még érintőlegesen erről szó más írásomban.
Humánzoológia név tehát részben ezért van. Másik rész pedig az emberi társadalom, az emberiség szemlélése, lehetően kívülállóként. Egy elég groteszk és undorító példával szemléltetném. Benne vagyunk a pöcében és úgy próbálnánk ezt a helyzetet megoldani, hogy a különböző szilárdabb részeit elkezdjük rendezgetni ide-oda. Koncepció az, hogy megfelelő rendezgetés után milyen jó tiszta medencénk lesz. A helyzet viszont az, hogy nem. Megoldás az, hogy kimászunk az egészből, megtisztálkodunk, majd kívülről felmérve az egészet, külső módszereket igénybe véve tüntetjük el a felgyülemlett szennyet és gondoskodunk arról, hogy ne legyen ilyen ismét. Az más kérdés, hogy amint megpróbálnánk kimászni mások visszarántanak minket.
Szóval azzal, hogy az emberi társadalomra, mint zoológus, etológus tekintünk, külső szemlélőként, elég alaposan másabb lehet amit látunk. Természetesen ez nem lehet tökéletest megközelítő sem, mivel biológiailag emberek vagyunk. Nekem sem megy sok dologban saját önösségem háttérbe zárása csak kis időre is. A gond, hogy sok más embernek semmi téren soha sem megy. Egy zoológus lehet egy bizonyos fajt kutat, ám tisztában kell lennie annak teljes élőhelyével. Tanultam környezetvédelmet, és mikor az jött szóba, hogy lehetne a szmog ellen tenni, első reakcióm a tömegközlekedés volt. Azonnal osztálytárstól kaptam a reakciót, hogy azon a szutykos, ócska vackokra akarom az embereke felzsúfolni? Meg nézzek már rá mi jön ki a kipufogójukból. Ez a példa tökéletes, mivel nem volt képes egy lépést sem megtenni, nem hogy többet. Korszerű, új járművek kellenek, sűríteni a menetrendet, az úthálózatot is rendbe kell tenni és hasonlók eszébe se jutottak. Amikor pl. alapjövedelemről beszélünk, akkor a legtöbb ellenvélemény pont ugyan ez a logika, pontosabban logika hiánya. Alapjövedelem nem annyi, hogy bevezetjük és kész, egy nagyon kiterjedt társadalmi átszervezést igényelő dolog, vagy épp teljesen új társadalom létrehozását. Ehhez viszont minél nagyobb látószögben kell látni a dolgokat és tisztában lenni az emberi természettel. Ez pedig csak úgy működhet, hogy minél inkább próbáljuk külső szemlélőként látni a dolgokat.
Én monarchista vagyok tehát jobboldali, hiszek abban, hogy nem csak az anyagi világunk létezik, ellenben nem dőlne össze a világképem, ha kiderülne, hogy Jézus csak egy ókori hippi volt. A jobboldaliak bár elvben vallásosak és Isten van nekik középpontban, mégis a munkát bálványozzák. Ha arról van szó, hogy a robotizáció hazánkban 1-2 millió ember munkáját szűntetné meg, akkor azonnal jön, hogy majd lesznek új munkák, kitalálunk újat. Minek? Technikailag arról lenne szó, hogy építünk egy falat. Kész, nincs munka. De hát dolgozni azt kell, mert pénz. Akkor lebontjuk, mert az munka. Kész, megint nincs munka. Építünk egy falat. Ez így folytatódik. Van értelme? Van mivel munkahelyek és fizetés. Aha, csak hogy bontás folyamán lesz törmelék mi nem újra hasznosítható, tehát szemét, tehát környezet szennyezés. Erre szánt pénzt (fizetés, alapanyag, biztosítás, szennyező fizet elve meg fene tudja még mik) ki adhatnánk simán csak az ebben résztvevőknek, anélkül hogy a felesleges munkát, ami káros, meg kellene csinálni. Alapjövedelem bevezetése nem önmagában van, egy nagy társadalmi és gazdasági átszerveződés, melyet lehet úgy alakítani, hogy kilépjünk a pazarló fogyasztói társadalomból.
Az írásaim tehát három fő pillérre épülnek: Környezetvédelem, társadalom és alapjövedelem. Talán ebben a sorrendben. Támogatom az alapjövedelmet, ám azzal is meg tudnék békélni, hogy heti 4 munkanap lenne, 4 órás műszakokkal akár jelenlegi budapesti illetve környéki fizetésekkel. (Igen vannak olyan munkák, mik több, mint 4 órát igényelnek. És olyan emberek is, akiknek az adott munka a hobbi, a hivatás is, pl. állatgondozók, tudósok, orvosok, stb..) És milyen érdekes a világ. Olyan ember aki engem leneonácizna, én őt lekultúrmarxistáznám, nos ilyen ember érvelt pont ugyan ezzel. Az a nagy helyzet, hogy szerintem teljesen felesleges jelenleg eszmék zászlói alatt egymást gyepálni, mikor pl. van egy pont miben egyet tudunk érteni. Valósítsuk meg és majd aztán eldöntjük, hogy ki akarjuk-e egymás szemét vájni, vagy a közös munka révén rájövünk, hogy megtudunk másban is egyezni. Van egy érzésem, hogy írásaim alapján engem más jobboldaliak elkönyvelnek majd „libernyáknak”.
Egy valamit viszont mindenkinek meg kell értenie. Azaz ideológia fogja megnyerni az elkövetkezendő talán pár száz évet, mely előbb vezeti be sikeresen az alapjövedelmet vagy kevesebb munkaórát rendes fizetésért.
