Amit alább leírok annak egy egyszerűbb változata valószínűleg el van spájzolva a Mi Hazánknál. Jövőbéli esetleges hasonlóságokat nem a véletlen szülte. Én egy alapvetően jobboldali monarchista vagyok, így én hozzám a „régi” Jobbik és annak ígértével kecsegtető Mi Hazánk állna. Így mikor utóbbi megalapult elküldtem a jelentkezésem célterület jelöléssel és nagyon zanzásított elképzeléssel. Persze a magyar tanyavilág megmentését célként kitűző csoportosulás én elképzelésemre nem igazán lenne vevő, így nem meglepő, hogy nem kerestek fel úgy kilenc hónapon át. Most vagy ilyen lassan őrölnek arrafelé a malmok, vagy ennyire nincs ember? Nem tudom, lényeg, hogy jelenleg nem igazán van olyan párt mire szavaznék kb. mind eljátszotta a hitelét így vagy úgy. Öt közt vacillálok különböző okok miatt. Jobbik, Mi Hazánk, LMP, Momentum és a Kétfarkú Kutyák. Vagy hatodik lehetőség az érvénytelen szavazat.
Kezdjük egy történettel
Szakmai tanulmányaim folyamán elvittek minket egy irodaház látogatásra, révén milyen szuper zöld megoldásokkal operál, milyen hiper-szuper és öko. Egész osztályból két ember volt, akik átláttak a szitán, sajnos két külön témában, egymásét nem fedezték fel. Egyik én voltam természetesen. Osztálytársnőm és én beszámolóm tartalma nem a propaganda volt, hanem a mögötti valóság, minek a tanárok nem örültek. Mármint úgy igen, hogy mi átláttunk ezen, de annak nem, hogy ők is beették a marketinget.
Szóval Duna budai oldalán ha jól emlékszem egy a fővárostól délre lévő település mellett a szántó közepén állott azaz irodaház. Nem megyek bele a hangzatos öko megoldásokba, mivel felére se emlékszek mivel csak mézes-mázas mondjuk ki angolosan „bullshit”. Hiába tudja az erdei hűvös levegővel hűteni az irodát, nyáron az is túl meleg lesz… persze nem ez a fő probléma.
Kezdjük a másodlagossal. Aki ökotudatos az a tömegközlekedést preferálja. Ha az iroda Budapesten található, akkor könnyen megközelíthető az agglomerációból is. Itt viszont olyan esett is bőven lehet, sőt az általános, hogy fel kell utazni a fővárosba, majd újra ki vidékre. Vidékre és -ről járó tömegközlekedés meg ritkább, mint a városban lévő. Plusz nem sima iroda (+szerverpark) volt, hanem egy méretes gépjárműpark is, mikkel helyszínre kimentek elintézni az ügyes-bajos dolgokat. A fentebbi tömegközlekedéses alapján pedig sejthető, hogy helyszínre való személygépjárműs kiszállítás is azért könnyebb központibb helyről, mint egy félreesőről.
Akkor pedig a sava borsa. Tendencia, hogy elsődlegesen ipari létesítményeket költöztetnek vidékre. Annak idején voltam állásinterjún egy ilyen helyen és azt a hazug hülyeséget adták elő, hogy a cég nagyon környezettudatos, mivel az üzem is zöldmezős beruházás keretében jött létre. Röviden tömören mi a zöld mezős beruházás: János bácsi kaszálgat, birkák és őzikék legelnek, mókusok és énekes madarak csipognak a fákon, majd rájuk dobják a gyárat. Tehát mezőgazdasági terület vagy konkrétan olyan terület amin a természet volt, az oda való építés a zöldmezős beruházás. A barnamezős beruházás az ami igazából környezetbarát, révén olyan területre építenek ahol előzőleg már voltak épületek pl..
Ezzel párhuzamosan pedig az egykori ipari területek városokban vagy háborús övezetnek is elmenő romos területek, vagy már ledózerolták az épületeket és nő a gaz. De hát csináljunk szép zöld parkot akkor, hogy a város lakóknak legyen zőőőőőőd. Nagyon leegyszerűsítve az történik, hogy apránként a természettől területeket veszünk el azzal, hogy városokból az ipart (de még irodákat is akár) vidékre költöztetjük. A városokban meg rendben, nő a zöld felület. Viszont, már azért is hiszti van, ha a trianoni gúnyhatárt át lépi egy medve. De ne is menjek bele ilyen erőltetett képekbe. Kisebb állatok ellehetnek az összevissza szabdalt zöld és beton tájon. Nyúl, borz, őz, szarvas, vaddisznó, róka, sakál, farkas, medve vagy a bölények már nem. Nekik egybe függő természetes zöld területek kellenek. Egybefüggőn van a hangsúly. Számokban lehet kijönne, hogy de há’ van elég fa, sőt erdő. Egybefüggő? Nem. Megpróbálnak életben maradni az állatok és boldogulnak a nem egybefüggővel is? Megpróbálják és van melyeknek sikerül, minek a vége az emberek hisztije, hogy a róka, a borz, a vaddisznó kiborította a kukát, őz lelegelte a salátát és folytathatnám, sőt a medve evett gyerekeket a belváros közepén. Még akkor is, ha a város közelében nem járt, de fő a pánik és hisztéria.
Klasszikus ipari területek pártján vagyok, mert itt még a vasútnak is volt helye. Ma kamionok ingáznak összevissza. De a vidékre telepített gyárak munkaerő áramlása? Kint van az üzem a településen kívül, nincs járda, maximum valami gyalogosok által kitaposott ösvény az autóút mellett. Tehát még az is ide vehető, hogy az alacsony bért fizető gyár elvárja, hogy kocsival gyere ki… amit nem tudsz megvenni, mert nem tudsz pénzt félretenni rá és rengeteg dolog még ide vehető, mivel nem kívánok ebben az írásban foglalkozni. A lényeg, hogy nagyon szerteágazó probléma halmazról van szó.
Ezt úgy tíz éve előadtam a beszámolóban és a tanárok kicsit kiábrándultak a hitükből. Azóta sajnos semmi nem változott, én mint vészmadár beletaláltam a tutiba. Sajnos. Igen legyenek minél zöldebbek a városok, de ne annak a rovására, hogy a vidéket, a természetet szabdaljuk szét, pusztítjuk el. Mert azzal csak egy mézes-mázas hazug mesét csinálunk, hogy milyen jók vagyunk, közben nagyon nem. Ó igen, ne feledkezzünk meg erről, ha már említettem. Osztálytársnőm mit vett észre? Egy dologra emlékszem nagyon erőtejesen amit kiemelt. Ebben az irodában nem voltak fix munkaállomások. Amikor bejöttél, oda ültél dolgozni ahova szeretnél agy épp, ahol van hely. Ez jól hangzik, CSAK: Tudat alatt azt generálja, hogy a munkahelyen nincs biztos helyed. Egy elég érdekes lelki sakkban tartás az tény. Arról ne is beszéljünk, hogy nem is feltétlen higiénikus, hogy előtted már pár ember össze tenyérizzadságozta az egeret, sőt ha tenyerébe köhög és prüszköl…. Hát igen. A példának elénk állított iroda se ökológiailag se emberileg nem jó példa volt. Álságos és hazug. Ha jól tudom, jó pár éve amúgy a fővárosba költöztek nem mellesleg.
Nézzük a gonosz tervem a vidék elpusztítására. Vagy jó szándékú realista megmentésére
Kezdjük egy nagyon egyszerű ténnyel. Fiatalok zöme nem akar vidéken élni, pontosabban a nagyon vidéken. Helyzet javítható jól kiépített úthálózattal és jó tömegközlekedéssel. És mivel gyárakat nem viszünk ki vidékre, ezt a tendenciát leállítjuk és visszapaterolunk mindent a helyére, a vidéki munkahelyek jó része megszűnik. Ugye milyen gonosz hazánk ellensége vagyok? Valójában nem. Vidéken termelik az élelmiszert. Egy faluban lehet haszonállatot pl. tehenet, disznót tarta.... Ja bocsánat, van ahol tilos. Egyre több helyen. Árulja el valaki, miért tilos faluban disznót tartani? Zavarja a falusikat? Azokat nem, a kiköltözött városikat. Szóval a helyzet az, hogy a falvak és városok szerepe eléggé összemossódot. Ezt erőszakkal is, de helyre kell tenni.
Szóval falun olyanok élnek akik ott dolgoznak mezőgazdaságban, esetleg helyi kis üzemekben. Kis üzem és nem nagy gyár. Természetesen lehetnek speciális kivételek, pl. ha az adott hely alkalmas arra hogy ott legyen egy nagyobb élelmiszer feldolgozó ilyen kivételek lehetnek. Modern korban élünk, így a home office támogatandó. Aki például úgy dolgozik cégnél, hogy home offece révén el tudja látni munkáját és heti 1-2 alkalommal kell csak a cégét meglátogatnia (vagy ennyiszer se), az nyugodtan élhet vidéken. Úgyszintén mai korunk különböző szubkultúráinak része a rajzok. Sokan keresik kenyerük legalább egy részét azzal, hogy megrendelésre rajzolnak, animálnak, modelleznek és így tovább. Ők is élhetnek vidéken. Sőt ha már a modellezés szóba jött, rengeteg indie játék stúdió tagjai vannak szétszórva a Föld különböző pontjain. Vagyis ez a szakma is kompatibilis a vidékkel. Ez nem azaz írás, ám megemlítendőbb az alapjövedelem vagy már itt felvetett kredit rendszer. Tehát számos ember maga által megválasztva családi gazdaságokban élve is boldog teljes életet élhetne anyagi biztonságban.
Jelenlegi település típusok és megnevezések maradhatnak, de egy fontos megkülönböztető kell. Ez az agglomerációs település. Ha egy település nem agglomerációs, akkor nem tiltható be település közepén se a disznó vagy a szarvasmarha tartás. Legfeljebb higiéniás okokból egyedszám korlátozható, hogy hány négyzet méterre juthat egy jószág. (Egyezzen meg a szomszédság, ki mennyit tart pl..) Az pedig egy külön foglalkozás lehet, pontosabban VOLT, hogy a faluban portáknál tartott teheneket egy ember összeszedte reggel és kivitte a mezőre, vigyázott rájuk, majd délután vissza vitte őket oda ahova kell. A jószágoknak pedig van annyi sütni valója, hogy reggel tudja, hogy mehet csordázni és nem kell kötélen fogni, ahogy azt is, hogy amikor visszaút van, akkor hova kell visszamennie. Hogy tehén vigyázásból nem lehet megélni? Normális ország és alapjövedelem. Plusz vannak emberek akik annyira nem szeretnek dolgozni, annyira nem, hogy inkább szó szerint unalomba halnának bele. Nos nekik ez egy jó alternatíva lenne.
Tehát el kell érni azt, hogy a falvakat ne lakják le, ne torzítsák el a vidéki levegőre vágyó városiak. Nem azzal van a gond, hogy valaki vállalja, hogy napi több órát utazik, hogy vidéken éljen. Azzal van a baj, mikor hisztizik azért, mert vidéken a kakas kukorékolni mer. Tehát én megadnám a települések kezébe a jogot, hogy megtiltsák egyeseknek az ott lakást. Nem kell mondani, már itt sejtem a problémát, hogy elég sok település ok nélkül csak származás alapján kitiltana egyeseket. Tehát kell egy korrekt keretrendszer erre. Az már kitiltást érdemelne, ha valaki benyújt olyat, hogy ne lehessen nagy jószágot tartani a falu közepén.
Jöjjön az igazán aljas és magyar ellenes dolog. Ja nem.
Városiak vidékre költöznek és eltérő igényeik miatt megszűnik a valódi vidék. Mi az érme másik oldala. Falvak elnéptelenedése. Sok fiatalnak a jelenlegi mezőgazdasági rendszer nincs ínyére. Egyértelműen normális rendszerre van szükség, akkor jó páran maradnának vidéken. Ismét alapjövedelem/kredit. Háztáji kisgazdaságban sok mindent meg tudnának maguknak termelni. Kisebb-nagyobb munkák lehetnek a környéken mikért kérhetnek fizetést, sőt megfelelő állami szabályzással én ilyet nem is tennék adókötelessé, mint hogy az öreg néninek lenyírod a füvet egy ezresért. Mezőgazdaságnak van egy olyan hátulütője, hogy főleg betakarítás/aratáskor kellenek emberek. Nos normális rendszer mellett lennének erre emberek és nem külföldről kellene hozni munkaerőt. Egy nagyon egyszerű példa:
Faluhelyen él egy fiatal pár. Alapjövedelem, ilyen olyan munkák és háztáji kisgazdaság révén boldogan elvannak, révén van szabadidejük mit pl. hobbijukra a videójátékokra fordítanak. Természetesen betakarításkor kimennek a mezőkre ekkor viszlát szabadidő, viszont meg is kapják a jogos jussukat.
Ahhoz, hogy fiatalok számára vidék vonzó legyen, ahhoz az kell, hogy a vidék ugyan úgy a digitális információ áramlásba be legyen csatornázva, mint a főváros. Ez megoldható. Tömegközlekedés, úthálózat is fejleszthető. Tetszik vagy sem igenis a fiatalok nem csak „magyar” (amit én inkább prolimosléknak hívnék, de erről máskor) ételeket akarnak enni. Az nem nemzeti öntudat elvesztése, ha hazai ételek mellett mást is fogyaszt az ember. Csak hát tengeri kagylóhoz hozzájutni egy zugfaluban ahova a póstás is heti egyszer jár kissé necces. Nagyon sok példával lehetne ragozni a problémát, mint azzal hogy felutazni a városba inni egy jót a cimborákkal, vagy gyerekkel elmenni állatkertbe, múzeumba, moziba és az összes többi. Mondjuk ki nyíltan, hogy a vidék bizony nem olyan vonzó a fiatalok számára, mint a város. Az agglomerációs pedig nem vidék, az inkább város, a „kertváros”.
A helyzet az, hogy a vidék haldoklása tény. Ellenben megvalósíthatatlan annak a vidéknek visszaállítása ami Trianon vagy esetleg még a kommunizmus előtt volt. Sőt még azé is, ami kommunizmus idején volt. Tanyasi élet is kívánatos sokaknak, ám mégse annyi embernek, mint amennyi kellene a rehabilitáláshoz. Az pedig, hogy valaki megpróbálja a tanyasi életet, ám még se jön be neki, akkor ne ragadjon bele.
A hosszú bő lére eresztetés szükséges, hogy az írás végén lévő pontok érthetőek legyenek. Viszont természetvédelméről nem egészen esett még szó. Senki nem foglalkozik azzal, hogy a Kárpát-medencében volt endemikus mocsári sertésünk. Házi sertés és a közismert vaddisznó mellett a mocsarainkat egy másik sertés faj, sertésféle, fajta… nem igazán lehet tudni pontosan mi volt, de életmódja elkülönítette a házi- és a vaddisznótól. Most hol van? Köszönjük szépen Széchenyi Istvánnak és a többieknek kik miatt a sulyomi sertés kihalt, révén a folyószabályzások miatt megszűntek a mocsaras területek. Ráadásul a globális felmelegedés idején pont, hogy nem jó az, hogy a Tisza (idézőjel) „nyíl egyenesen” (idézőjel bezár) átfolyik az országon. Tisza újra kanyargóssá tétele nem járja természetesen, ellenben csatorna rendszer, víztározók, újra mocsarasítás és hasonló dogokkal régi állapot vissza nem is, de imitálható annyira, hogy törlesszünk a természet felé. Meg természetesen annak idején az emberek annyira nem voltak tisztában a fajok kihalásával, a környezet rombolás/változtatás hatásával. Az pedig, hogy hosszú távon a Tiszának szabályzása majd 120-200 év múlva pont, hogy baj lesz a globális felmelegedés miatt…. Széchenyi István sokat tett a hazáért, tett értünk, ellenben voltak dolgok miket nem láthatott előre, illetve amik rombolók voltak csak a kor szelleme nem volt elég fejlett ezt észrevenni/előre látni.
Természetesen a folyószabályzás csak egyetlen egy példa. Európa termőtalaja folyamatosan pusztul az emberi tevékenységen túl is. Nem teljes egészen a természetes erózió felel érte. Az ember több, mint tízezer éve tör előre, szó szerint tör, révén ami elé kerül, azt megsemmisíti, esetleg bevakolja, kicsinosítja, hogy annyira ne zavarja, ha hátra néz, hogy mit művelt. Rengeteg fajt irtottunk ki, számos kutatás szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy akár még túl is szárnyalhatjuk a 66 millió évvel ezelőtti kataklizmát. Tehát miért pusztul a termőtalajunk? Hiányzik a megafauna, hiányoznak az ormányosok, tülkösök, agancsosok. Medve miatt világvégét kiáltó emberekkel, ha szembesítenénk a tényeket, hogy nem hogy medve konkrétan kell, de még a barlangi oroszlán is jó lenne, ha lenne… nos szimplán hülyének néznének. Nos "őslényekkel" való foglalkozástól lehet nem lesz olcsóbb a kenyér, ellenben már tudjuk miért lesz drágább. Sok és nagy termetű növényevők nagy területet jártak be életük folyamán közben táplálkoztak és ürítettek. Konkrétan tápanyagok egyenletes elosztásában vettek részt. Ez hiányzik ma. Próbálkoznak ezen állatok feltámasztásával, ám a kezdeti pozitivizmus aki foglalkozik a témával, nos annál már nem igazán van jelen. Ellenben van nekünk még európai bölényünk, melyek Kárpát-medencébe való visszatelepítése hazafias kötelességünk. Elvégre eredetileg a magyar táj részei voltak.
Amikor védet természeti területet írok, az kicsit kétes, mivel én elgondolásom alapján mainál sokkal több lenne. Viszont védet azért került oda, mert oda egyértelműen nem lehet építeni, nem fogható művelés alá és hasonló. (Lehetnek speciális esetek, hogy az állam valamit engedélyez.) Illetve úgy kell e területeket érteni, hogy ott a természet van. Nem is feltétlenül konkrétan nemzeti park része vagy ilyesmi, csak a természet ott van és lesz. Nem lehet oda házat építeni, mert a természetben akarsz lakni, mert aztán már nem természet hanem lakópark lenne ott a végén. Az ott a természet és pont. Viszont ettől még látogatható, lehet kempingezni és hasonlók. Csak aztán a barlangi oroszlán ne hogy….
Tehát akkor a pontok:
Újra kell gondolni az ország közlekedését, úthálózatát. Trianon már hol van, vissza két vasúti pályát.
Gyárak, nagy üzemek, irodák nem települhetnek vidékre. Ezek helyei a városokban vannak. Vidéket kisegítő pl. helyi/környékbéli termékeket feldolgozó élelmiszeripari létesítmények kivételek lehetnek.
Elnéptelenedő falvakat hagyni kell elnéptelenedni, sőt segíteni az ott lakók elköltözését. Máshol rendes körülmények közt éljenek tovább. Ezt pedig ne önköltségen kelljen megtenniük.
Továbbá felmérni mely települések azok melyeket célszerű lehetne felszámolni. Révén az mégsem állapot, hogy ha egy faluban nincs általános iskola, orvos, stb..
Település felszámolás tényleges felszámolás, nem maradhat hátra hulladék.
A felszámolt települések egykori központjaiban időtálló emlékművet kell építeni, emléket kell állítani az egykori településnek. Obeliszkként szoktam ezekre hivatkozni. Egykori település neve, alapítása, megszüntetése, története és hasonló információk kerülnek felvésésre.
Előfordulhat olyan, hogy a statisztikák és különböző adatok alapján a település felszámolandó, de nagy egészet nézve már megtartandó. Ellenben nem felszámolandó település különböző más okokból felszámolásra kerülhet.
Települések mellett szóba jöhetnek útvonalak felszámolásai is, ahogy újak létrehozása is.
Felszámolt település más megtartott települések gazdasági területeivel szomszédos gazdasági területei átkerülhetnek a megtartott településhez. Tehát például mezőgazdasági terület (része) továbbra is használatban marad.
Megtartandó település felszámolásra kerülhet, ha területe védett természeti területekhez adható, ezzel a növelve a védett területet.
Megtartandó település felszámolásra kerülhet, ha új védet természeti terület létrehozható, pl. újraláposítás vagy újraerdősítés. (Ökológiai folyosóért nem kell települést felszámolni.)
Ha egy település elnéptelenedik, vagy túl kicsi lenne, hogy megtartásra kerüljön, de nem alakítható ki védet természeti terület, akkor meg lehet tartani és máshonnan átcsoportosítani, ahol mondjuk kialakítható. Ahogyan vasútvonalon, fűútvonalon lévő település felszámolását többszörösen át kell gondolni.
Ha az adott település rendelkezik valami kiemelkedő kultúrtörténeti elemmel, akkor megtartható.
Tanyavilág nem lesz már olyan, mint régen viszont egészében nem lehet felszámolni, de átszervezendő, természeti területek felszabdalásának kiküszöbölésén túl pl. szükség esetén elérhetőek legyenek pl. mentőnek.
Az új település struktúra centralizált a jó közlekedés és egyéb szolgáltatások érdekében. Ellenben e mellett decentralizáltnak is kell lennie.
Minimum a falvaknak a közeli városba/nagyközségbe, azoknak megyeszékhelybe és ezeknek a fővárosba kell csatlakozniuk. Ez például azt jelenti, hogy a megye legkisebb falvából is óránként kell valamilyen tömegközlekedési járműnek indulnia a megyeszékhelyre. (Lehet az kisbusz is, nem kell „hagyományos” kapacitású, ha nincs kihasználva.)
Megyeszékhelyeknek rendelkezniük kell minden szükséges infrastruktúrával. Hipotetikusan ez úgy képezhető le, hogy ha a megye egy magában marad, akkor életképesnek kell lennie elfogadható/alapszinten. Ez nem csak áramellátást, egészségügyet, rendőrséget, katasztrófaelhárítást vagy a tömegközlekedéshez szükséges járműparkot jelenti. Modernkor, az „internet” szükséges. Tehát az országban szétszórva állami kézen lévő szerverparkoknak kell lenniük. Ezek elsődlegesen az állami infrastruktúrát szolgálják ki. Nagyon leegyszerűsítve, ha megszűnne a nemzetközi internet, akkor az állami felületek még elérhetőek, lakosság tájékoztatható, lakosság kapcsolatban tudna maradni egymással. (Felesleges kapacitás pedig értékesíthető a piacon.)
Covid-19 bújós, dorombolós, cuki kiscica ahhoz mért milyen járványokra van lehetőség. Azzal, hogy új településrendszerrel csökkentjük az országban a nagy mértékű ingázást, lehetőség lehet arra, hogy jövő béli járványok esetére előre lezárható karantén övezeteket lehessen létrehozni. Tehát az új struktúránál számításba kell venni, hogy esetlegesen le kell zárni terülteket és ennek megfelelően kialakítani. És itt jön szóba a fenti, hogy ha kitör a járvány a fővárosban, akkor ott leáll az élet. De a főváros van lezárva és az agglomerációja. Pest megye többi része ellenben nem feltétlenül, vagy legalábbis kijárási tilalom nincs, csak utazási.
Különböző közösségek (vallási, etnikai, kulturális, szubkulturális és világnézetiek) jelezhetik igényüket, hogy szeretnének általuk alkotott homogén vagy homogénebb közösséget. Így ezek figyelembe vehetőek, illetve figyelembe kell venni őket. Így akár olyan települések is lehetnek melyek valamilyen számukra fontos vagy elsődleges szempontból egységesek. Példa erről majd lejjebb.
Egyértelműen le kell szögezni, hogy a főváros és megyeszékhelyek nem homogenizálhatóak fentebbi módon. Igen akár egy kisváros is lakossági döntés alapján betilthat bizonyos dolgokat.
Amikor valamilyen közösség jelzi igényét általuk alkotott homogén vagy homogénebb településre, akkor több dolog jöhet szóba. Ásotthalmon például betiltották a „homosexuális propaganda” és hasonló dolgokat, minek az lett a vége, hogy néhány e betiltott dolgot támogató illető levonult inzultálni. Tehát, ha van egy település mely nem főváros és nem megyeszékhely és ott a lakosság megszavazza, hogy ne lehessen szivárványos zászlót kitenni, illetve árulni a Meseország mindenkié című könyvet, akkor nem lehet, sőt az államnak fel kell lépnie az ez ellen oda vonuló, ottani rendet megbontókkal. Ugyan ez fordítva is igaz, ha homosexualitást elfogadók alakítanak közösséget és megszavazzák, hogy legyen kitéve a szivárványos zászló, akkor ki lesz téve és nem lehet odamenni Árpádsávos zászlókkal ez ellen inzultálni.
Vegyünk egy másik eltúlzott és kiforgatott példát a „WeeB” szubkultúrát. Az állam elkezdi az előmunkálatokat a települési háló átalakítására és többek közt e szubkultúra is jelzi igényét, hogyha lehetne, jó lenne egy általuk alkotott település, vagy több, attól függően hányan jelentkeznek erre. Államnak ezt figyelembe kell vennie. Sőt meg is valósulhat és tételezzük fel, hogy kisvárost is kiadó létszámban jelentkeznek. Így felvetülhet új kisváros alapítása vagy több szomszédos település e közösséghez rendelése, de meg lehet, hogy ország szerte lesz csak több ilyen falu. Megkapták a homogén közösségüket innentől rajtuk áll mit kezdenek ezzel. Megfelelő környezeti adottságok mellett lehet elkezdenek rizst termeszteni, halat tenyészteni és így tovább és lesz egy magyarországi magyar kézben lévő szusi gyár. Vagy akár nemzetközi szinten felkapott turista célpont. - Mint írtam ez eltúlzott és kiforgatott példa.
Természetesen figyelembe kell venni, hogy a Jászságból vagy a Kunságból maradnia kell valaminek, elvégre magyarság tudatunk részei. Viszont azt is látni kell, hogy a lokálpatriotizmus vagy megszűnt és egy „globális” kotyvalék magyarság tudattá vált, vagy valami meghatározhatatlan, de csak nevében patrióta politikai tákolmánnyá.
Végszó
E pontok megvalósításához olyan kormány kell, mely korrektül elvégzi a munkáját. Lakosságnak pedig partnernek kell ebben lennie. Elérhető, ha az állam korrekt, állja a költségeket és talán még kicsit rá is licitál. Ha megvalósulna nem egy tíz éves munkafolyamat lenne, hanem több évtizedes. Nem lehet egységes szabályrendszert alkalmazni mindenhol. Révén lehetnek speciális dolgok, amik akár csak akkor az elnéptelenedő település felmérésekor derülnek ki. Hasra ütés szerűen: termálforrás.
Ráadásul az egészet is látni kell, nem lehet csőlátással ide-oda nézni és úgy levezényelni, egységesen kell látni mindent. Ehhez az embernek intelligensnek és műveltnek kell lennie. Ami pedig ugyan ennyire fontos, hogy szeretnie kell a hazáját, ebbe bele tartoznak az élő és élettelen dolgok, a spirituális dolgok és meg kell próbálni előre tekinteni, hogy a lehető legjobb döntéseket hozza. (Szerintem Széchenyi sem tette volna meg a Tisza módosítását, ha tudta volna mikkel fog járni a jövőben.) Nem állíthatóm, hogy a leírtak így egy az egyben megvalósíthatóak, ellenben a fenntarthatóság érdekében szükségszerű e irányba elmozdulni.
